Pécs főterén, a Széchenyi téren áll a Belvárosi templom, Gázi Kaszim pasa dzsámija, mely a magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. A középkorban itt állt a Szent Bertalan plébániatemplom, melyet a török hódoltság első évtizedében lebontottak és a köveiből felépítették a legnagyobb magyarországi dzsámit. A dzsámihoz minaret is tartozott, mely az 1766-67-ben történt átalakítási munkálatok során megsemmisült. Az ezt követő 200 évben a templom számtalanszor gazdát cserélt és a folyamatos átalakítások miatt elvesztette török jellegét. 1939 - 1942 között sor került a templom törökkori részének eredeti állapotába való helyreállítására, Gosztonyi Gyula vezetésével. Az átépítés a II. világháború kitörése miatt befejezetlen maradt, az 1950-es években folytatták, amikor visszaállították az eredeti kupolát is.
Zsolnay Vilmos emlékére fia, Zsolnay Miklós 1908-ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. 1912-ben készült el a kút a Zsolnay Gyárban, a következő évben átvette a város, azonban az elhelyezésről nem tudtak dönteni. Végül 1930-ban állították fel az irgalmas rendiek temploma előtti téren. Az eozin-kút ökörfejű vízköpői az úgynevezett "nagyszentmiklósi" aranylelet egyik ivóedényének mintájára készültek.
Pécs város lakóinak legnagyobb örömére 1895-ben megnyitotta kapuit a Nemzeti Színház. A megnyitón Erkel Bánk Bán című darabját játszották, mely hatalmas sikert aratott. Az épület rossz állaga miatt 1986-ben megkezdték a felújítási munkálatokat, melyek 5 éven keresztül folytak. A színház teljesen megújult, mint pl. a forgószínpad, a 4 részben süllyedő zenekari árok, fény-, hang- és videorendszer és klimatizált nézőtér.
A pécsi színház 4 teremmel rendelkezik: nagyszínház, kamaraszínház, szobaszínház és a stúdiószínház, melyek kiemelkedő helyszínei a Pécsi Országos Színházi Találkozónak.
Pécs egyedi látványosságának számítanak a szerelmesek lakatjai, melyek a Janus Pannonius utcában található kerítésdarabokon lógnak. Ezeket a lakatokat szerelmes párok kattintják ide szerelmük jeléül, sokan még a monogramjukat is belegravírozzák. A "legenda" szerint a lakatot nyitó kulcsot jó messzire el kell dobni, van aki ennek ellenére megtartja. Feltehetően az 1970-es évek végén kezdték el gyűjteni a lakatokat. A pécsi lakatfal történetéről számos történet kering, egyesek szerint a szomszédos középiskola végzős diákjai helyezték itt el szekrányeik kulcsait, mások szerint a házas asszonyok jelezték titkos szeretőjüknek, hogy a randevú meglesz, vagy elmarad.
A Zsolnay kerámiagyűjtemény Pécs legrégibb lakóházában található. Az egykori múzeum anyagára épülő kiállítás a kerámiagyár díszműveitmutatja be kronológiai sorrendben. A kiállításhoz emlékszoba kapcsolódik, a Zsolnay családtól származó berendezésekkel, dísztárgyakkal.
Victor Vasarely, eredeti nevén Vásárhelyi Győző 1908-ban született Pécsett. 1930-tól Franciaorszában élt és alkotott egészen 1997-ben bekövetkezett haláláig. A pécsi múzeum a művész szülőházában található, a Káptalan utcában. A kiállítás a korai idők Bauhaus-hatású, analitikus-geometriai grafikáktól és az építészet irányába nyitó, op-art művekig felöleli csaknem Vasarely teljes művét.
Csontváry Kosztka Tivadar életművének pályája mintegy másfél évtizedbe foglalható be. Alkotásainak száma alig haladja meg a százat, mégis az eredetileg gyógyszerész alkotó a modern festészet egyik legjelentősebb képviselője. Kiállított alkotásai között korai tanulmányrajzok, portrék, biblikus témák, tájképek láthatók és itt található legismertebb műve, a Magányos Cédrus is.
Pécs első székesegyháza a 11. század elején, Szent István király idejében épült. Hosszú évszázadok alatt az épület többször leégett, mai alakját a 19. század végén nyerte el. Pécs új székesegyházát 1891-ben Dulánszky Nándor püspök szentelte fel. 1991. január 9-én II. János Pál pápa a Basilica Minor címet adományozta a pécsi székesegyháznak, ami azt jelenti, hogy az 5 fő római templom soraiba emelte ezzel a pápai kitűntetéssel.
Az épület déli részén található Rétfalvi Sándor milleniumi kapuja. A közel 3 tonnás külső bronz kapu Isten szőlőskertjét szimbolizálja, a belső kapu a bibliai történeteket mesél el képekben. A székesegyház legrégebbi része az altemplom, melynek lejáróit bibliai jeleneteket ábrázoló domborművek borítják. A templomnak 4 kápolnája van, ebből turisták számára csak 2 látogatható, a Szűz Mária és a Jázus Szíve kápolna.
Pécs egyik legjelentősebb nevezetessége a Cella Septichora Látogatóközpont, mely az itt látható hétkarélyos kápolnáról kapta a nevét. Itt található még a Nyolcszögletű sírkápolna, a festett falképeiről híres Péter-Pál és Korsós sírkamra, valamint festetlen sírkamrák is. A 4. századból származó síremlékeket feltáró látogatóközpont 2007-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Pécsi Székesegyház közvetlen közelében található Cella Septichora 2000 óta a Világörökség része.
Ez Pécs egyetlen épségben fennmaradt török temploma, hiszen itt még a minaret is a dzsámi mellett magasodik. Az egykori városon kívül, a Szigeti kapu közelében helyezkedett el az épület és a hozzá tartozó derviskolostor, melyről az egykori török világutazó, Evila Cselebi leírásaiból tudunk. Medressze (főiskola) is tartozott a dzsámihoz, melyben messze földről érkezett diákok tanultak, kolostorában pedig távoli vidékek zarándokai fordultak meg.
A Zsolnay Kulturális negyed az EKF program legnagyobb beruházása volt, mely a Zsolnay gyár 5 hektáros területén helyezkedik el. A Zsolnay negyedet 4 részre oszthatjuk: Míves negyed, Alkotó negyed, Gyermek és családi negyed és az Egyetemi negyed.
A kulturális negyed helyet ad a Zsolnay családról szóló kiállításnak, a Gyugyi gyűjteménynek, nemzetközi vendégtárlatoknak és a megrendezésre kerülő fesztiváloknak is.
Ide költözik a Bóbita Bábszínház, valamint a Pécsi Tudományegyetem több kara. Számos kulturális intézmény, vendéglátóhely is várja az ide látogatókat.
A Pécsi Konferencia és koncertközpont, a Kodály Központ szintén az EKF program jelentős beruházása volt. Az épületben található két 350 fős konferenciaterme, 5 kisebb szekcióterem, mintegy 1000 fő befogadására alkalmas hangversenyterem és egy stúdióterem. A pécsi Balokány városrészben található épület otthont ad a Pannon Filharmonikusoknak és a Pécsi Kulturális Központnak is.
A Kodály Központ megnyitója 2010 december 16.-án volt, Kodály Zoltán születésének 128. évfordulóján.
A Mecsek hegység számos természeti értéket rejteget, a kirándulni vágyók kedvükre válogathatnak a turistaútvonalak közül, melyek nagy része a Mecsek kaputól indul. A kirándulás célpontja lehet a Zsongor kő, Babás szerkövek, a Jakab hegy vagy a Tv torony.
Pécstől 14 km-re, a Mecsek-hegyhát közepén található Orfű legfőbb vonzereje a 3 mesterségesen kialakított tó és a Malommúzeum. Itt rendezik meg minden évben a Fishing on Orfű fesztivált is.
Közkedvelt kiránduló- és üdülőhely az Orfűtől 5 km-re található Abaliget, mely cseppkőbarlangjáról híres. Az 500 m hosszú barlangban idegenvezetéssel tekinthetjük meg a különleges cseppkőképződményeket.
Szathmáry György pécsi püspök nyaralót építtetett ezen a helyen a XVI. században. A török idők alatt a reneszánsz épület derviskolostorként működött. Feltehetően a Tettye elnevezés is ehhez fűződik, ugyanis a török „tekke” szó jelentése derviskolostor. Az épület az évszázadok alatt lepusztult, romos állapotba került. Hosszú évekig Pécs legelhagyatottabb területe volt a Tettye városrész. A XX. század elején azonban konzerválták a maradványokat, azóta a pécsiek egyik kedvenc kirándulóhelye és számos rendezvény színhelye lett. Nyári időszakban ezen a helyen állítják fel a tettyei szabadtéri színpadot, mely többek között a Pécsi Országos Színházi Találkozó előadásainak ad otthont. Az ide látogatók megtekinthetik a Tettyei Mésztufa-barlang kiállításait is vagy megcsodálhatják a közeli Panoráma Sétányról eléjük táruló kilátást.